Földrajza

   Franciaország Nyugat-Európa legnagyobb területű országa. Nyugatról a La Manche illetve az Atlanti-óceán határolja, délnyugaton a Pireneusok, délen a Földközi-tenger habjai mossák partjait, keleten pedig az Alpok vonulatai képeznek határt. Franciaország változatos tájai és felszínformái különböző geológiai korokban alakultak ki, és eseménydús földtörténetről tanúskodnak.

Franciaország tájai, folyói, tavai

 A variszkuszi hegységképződés központi magja a Francia-középhegység, a Massif Central területe volt. A Massif Centralból kiinduló hegységrendszer keleti ágának tagja az Elzász-Lotaringiában fekvő Vogézek. Hasonlatos arculatú a hegységág következő tagja, a Belgiumba is átnyúló, 700 méter átlagmagasságú Ardennek. A központ nyugati ága francia területen Normandia, illetve Bretagne vidéke.                                                                                 A röghegységeknél jóval fiatalabbak a lánchegységek. Délen, a Pireneusok gerince természetes határt képez Spanyolországgal. A legmagasabb franciaországi csúcsok meghaladják a 3000 métert. Keleten az Alpok legmagasabb, legjobban eljegesedett, kristályos kőzetből álló vonulatai tartoznak az országhoz (Mont Blanc 4807 méter). Az Alpok északi előterében húzódó 1500 méteres átlagmagasságú Jura-hegység középidei mészkőből épült fel.

A hegyvonulatok között alacsony fekvésű vidékek, bezökkent medencék sorakoznak. Északon a Flandria felé nyitott Ile de France, ami magába foglalja a Párizsi-medencét, az ország politikai, társadalomföldrajzi központja. Maga a terület tulajdonképpen lépcsővidék, a különböző korú kőzetek lépcsőzetesen ereszkednek le a medence közepe felé. A másik bezökkent, mély fekvésű terület az Aquitániai-medence a Massif Central és a Pireneusok közt alakult ki. Aquitániában a Garrone völgyétől nyugatra már lassan kiérünk a Vizcayai-öböl partvidékére (Landes).
Az Alpok és a Massif Central közt húzódik a Rhone árka, amely dél felé, a Földközi-tenger irányába kiszélesedik. A csodálatos szépségű mediterrán tengerpart, a Cote d’ Azur az ország idegenforgalmi szempontból az ország egyik legvonzóbb vidéke.

A vízrajzot az éghajlati adottságok határozzák meg. Északon, a Párizsi-medence vízrajzi tengelyének számító Szajna a nedves, kiegyenlített óceáni klímának köszönhetően egész évben hajózható. Az ország leghosszabb folyója, a Loire (1020 km) vízjárása jóval ingadozóbb. Még szélsőségesebb vízjárás jellemzi a mellékvizeit a hegyvidékekből összegyűjtő Garrone-t. A Földközi-tengerbe ömlő Rhone, bár nem éri el a Loire, sőt, a Szajna hosszúságát sem, jóval több vizet szállít azoknál, átlagos vízhozama együttvéve meghaladja az előbb említett három vízfolyásét.

Európai Uniós francia területek Európán kívül

Franciaország javarészt elveszítette korábbi gyarmatait, mindazonáltal több külbirtoka van, és számos hely francia protektorátus alatt áll. Több sziget ilyen a Karibi-szigetvilágban vagy például Óceániában a Tahiti szigetét is magába foglaló Francia-Polinézia szigetcsoportja. Ezek a területek nagyfokú autonómiát élveznek, bár nem függetlenek, az anyaországtól ugyanakkor jelentős anyagi segítséget kapnak. Dél-Amerikában Suriname-tól keletre húzódik Francia-Guyana, amely Franciaország tengeren túli megyéje, és az Európai Unió teljes jogú tagja. Tengerentúli megye még Guadeloupe, Martinique és Réunion is. Mind a négy tengerentúli megye szerepel az euró bankjegy hátoldalán.